Georges Arnaud : A félelem bére

Nagyon jó állapőotban!

A félelem bére, avagy kisvándor kalandja egy elefánttal
(3 db. 700,- Ft alatti könyv vásárlása esetén 30 %-os kedvezményt kap!)
-Hál Istennek, elmondhatom, hogy igazán sohasem féltem. Az más kérdés: kerültem olyan helyzetbe, amikor utólag konstatáltam, hogy mi lett volna ha...?
Sem sötét, sem a csönd hangjai, sem éjszakai kóborlásaim közben lopakodó árnyak, és idegenek, se kutya nem tudtak rám ijeszteni.
A bezáratlan ajtó se zavart.
Mint említettem már Balatonfüreden volt egy 8x 6 méteres óriási nyaralónk. Minden beépítve: az ágy, a szekrények, sőt bevallom töredelmesen még Ferenc Jóska fürdőszoba csempéi is, ami a zirci apátság felújításakor fölöslegnek bizonyult. Felmenőim között akadtak Mária Terézia által betelepített pallérok, ácsok, később építészek. Mea culpa.
Szóval a kertet akkortájt dróthálóból készült kerítés vette körül, de kapu, az volt! Sőt be is lehetett zárni!
De minek?
Nem is nagyon fűlt hozzá a fogam. Mint utólag kiderült, nem is lett volna értelme.
Egy kora hajnalon valami furcsa zaj, recsegés-ropogás verte ki az álmot a szememből.
Kimentem a teraszra, és hamar fölfedeztem a zajforrást: egy helyes kis elefántot. Egy kicsit kopott volt, a füle kicsit rongyos, de élő elefánt volt, és éppen apám kísérleti veteményesében állva eszegette az őszibarackfa termését.
Egy darabig nem fogtam fel, hogy álmodom-e vagy mizujs vándoréknál?
Rájöttem. Az előző este a szemben lévő elhagyatott Hirschfeld telekre vándorcirkuszosok érkeztek. Az elefántónit pedig kikötötték egy félig kiszáradt mandulafához, amely most is ott fityegett a lánca végén.
Ahhoz azért nem volt merszem, hogy odaballagjak hozzá és hazavigyem, de mégiscsak jelezni szerettem volna, hogy vendégem van. Átosontam a szőlősorok között és próbáltam hívni a szomszédokat, akik még az igazak álmát aludták
Nagy nehezen kibotorkált az egyik, és pár mondatban elmondtam, hogy egy elefánt van az udvarunkban. Rám nézett, és hitetlenkedve visszafordult, hogy meghülyültem. Így a szokásosnál bővebben fejtettem ki mondanivalóm. Ez már hatott, átballagott a cirkuszba és szólt az állatidomárnak, akinek persze a jó kis füredi rizlinges, éccaka után fel sem tűnt a hiány
Azért egyszer történt velem egy meredekebb dolog is.
Csodálatos cseresznyefáink voltak. Köszönhető az mindannak, hogy betiltották az apácarendeket. Komolyan! Így nagynéném a kertészeti kutatóban helyezkedett el, vallási életét, pedig egy csöndes házban gyakorolta a többi kivetkőztetettapácával együtt. Az általa küldött csemeték serdülő koromra igencsak megnőttek. Isteni cseresznye termett rajtuk!
Ha már alul fogyott a gyümölcs, feljebb kellett mászni, hogy legelhessünk. Így történt, hogy egy vékony ágra tévedtem, amely persze hogy leszakadt alattam. A szőlőbe zuhantam, öt centivel egy karó mellé. Akkor kissé megijedtem. Ráadásul nem tudom, mennyire vizuális a fantáziájuk, de elképzeltem, hogy anyám, apám leér szombaton Füredre, és karóba húzva találják legénylányukat. Látványnak elment volna a Dózsa vezette parasztfelkelés leverése utáni állapotokra.
Vannak szerencsések, akikben eredendően nincs félelemérzet. De vajon hogyan cselekszünk, ha mondjuk valamit meg kell tennünk, aminek esetleg nagyon rizikós a végkimenetele?
Valószínű, ha az égő házból kell a gyerekünket kimenteni, megszáll valami eddig nem ismert bátorság.
Az alábbi könyv témája nem ilyen helyzetet tár elénk. A szereplők olyasmit vállalnak kicsit virtusból, no meg kilátástalan helyzetükből való egyetlen kiútként, amiről tudják, hogy az életüket kockáztatják.

-Arnaud, Georges: A félelem bére
Guatemala egyik nyomasztó légkörű kisvárosában tucatszám élnek különböző nemzetiségű emigránsok és kalandorok. Kalandvágy, a büntetéstől való félelem, a meggondolatlanság hajtotta ide őket, s megfeneklettek a külvárosi kocsmákban. Egyetlen életcéljuk, hogy a kényszerű semmittevés, a tespedés poklából végre kiszabaduljanak.
A több ezer dolláros útiköltséget azonban egyikük sem tudja előteremteni, mert a munkaalkalom ritka, kereseti lehetőség nincs.
Ekkor következik be a váratlan fordulat. A helybeli amerikai kirendeltség sofőröket keres, akik hajlandók életük kockáztatásával nitroglicerint szállítani egy kigyulladt olajkúthoz. A veszélyes vállalkozás és a hatalmas pénzösszeg felrázza a számkivetetteket: itt az alkalom a menekülésre. A nagyszámú jelentkezőt szigorú próbának vetik alá, s végül négy embert találnak megfelelőnek.
Georges Arnaud a másodiknak induló teherautó vezetőinek, a francia Gérard-nak és a román Mihalescunak lélegzetelállítóan veszélyes, drámai fordulatokban és indulatkitörésekben bővelkedő, izgalmas útját írja le.
Az ötvenes évek nagy sikerű filmjének, melynek főszerepét Yves Montand játszotta, könyvben is letehetetlen olvasmány. Persze erős idegzetűeknek. (Vándor Katalin)

A könyv adatlapja
	Cím:	A félelem bére
	Szerző(k):	Georges Arnaud
	Kiadási adatok:	Bp. : Kossuth, 1979
	Kategória:	Szépirodalom - Próza
	Értékelés:	Őrületes!
	Ár:	500 Ft