Nagy László : Versben bujdosó

Megkímélt állapotban!

Az író vallomása:
Irgalmatlanok le legyünk magunkhoz: ne kárhoztassuk az embert végtelenségre. Mert a teljes megismerés, maga a végtelenség. Könyörögnék halvány szájjal, ha nem tudnám, hogy a cselekvés ellen szólok, sőt gyalázom a küzdelmet, ami kezdettől az ember lényege. Kezdve attól, hogy alakot adott az első szónak, s mint cselekvő lény egyszerre költő és tudós lett a maga szintjén...
Bevallom őszintén nagyon szeretem Nagy László költeményeit.
Különös odafigyeléssel írtam le minden szavát, mert miközben írtam, felderengett egy régi emlék.
Költői estet tartottak az Egyetemi Színpadon, amelyen megjelent Nagy László is, az első sorban üldögélt, botostól, kisebb társaságával egyetemben és többed magammal szerény személyem is. Szóval zsufolásig volt a nézőtér.
Jeles versmondók adták elő a műveket, de az egyik, nevezzük csak a betűjeleivel B.T., szóval az történt vele, ami az előadóművész számára ölég kínos. Elfelejtette a szöveget.
Fiús zavarában, nem kapta elő a puskát, se nem hagyta abba a szavalást, a lehető legrosszabbat tette: átköltötte a verset...
Pár pillanat múlva Nagy László fölállt, a botját sűrűn a padlóhoz verve közölte, (nem egészen publikusan), hogy az a jó Isten mit csináljon az előadóval, meg ezzel az egésszel, majd a sleppjével kivonult. A hoppon maradt közönség egy darabig elmélkedett, hogy most mit tegyen, majd mint manapság a parlamentben - mi is kivonultunk. Ennél rövidebb színházi estém talán csak Londonban volt, de erről majd máskor írok.

A könyv adatlapja
	Cím:	Versben bujdosó
	Szerző(k):	Nagy László
	Kiadási adatok:	Bp. : Szépirodalmi Kiadó, 1973
	Kategória:	vers, dráma
	Értékelés:	Lebilincselő
	Ár:	800 Ft